Pötréte horgásztó

Pötréte Önkormányzati Horgászegyesület

Általános tudnivalók, és országos horgászrend

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Horgászvizsga

 

Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság köteles negyedévente legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni.

 

A sikeres állami horgászvizsgát követően a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.

 

Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga bizonyítványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat.

 

A horgászrendi szabályozások szerepe

 

A nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel rendelkező horgászszervezeteknek lehetőségük van helyi horgászrendet megalkotni, amelyeket a mindenkori jogszabályokkal összhangban kell kialakítani. A helyi horgászrend a Hhvtv.-ben és a Vhr.-ben foglalt szabályozásoknál enyhébbet – hatósági jóváhagyás nélkül – nem állapíthat meg (pl. a ponty kifogható legkisebb méretét nem határozhatja meg 20 centiméterben). Azonban a környezet megóvása, a céltudatos, természetközpontú nevelés érdekében célzottan megállapíthatóak olyan, az adott vízterületre érvényes szabályok, melyek betartatása a horgászszervezet feladata. A lehetséges szankciók közül kiemelhető a helyi horgászrendet megsértő személy tagságának megszüntetése, felfüggesztése vagy a területi jegyének vissza-, illetve határozott időre történő bevonása.

 

Fontos megjegyezni, hogy a hatósági döntés formájában nem jóváhagyott szabályozások megsértésének szankcionálására a halászati hatóságnak nincs lehetősége, ezért a helyi horgászrend ilyen jellegű megsértése esetén feljelentéssel nem kell élni a halászati hatóság felé.

 

A horgászetika szabályai

 

A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kulturált ember, a horgász megad másoknak és elvár másoktól. Ezek egy része, mint az korábban olvasható volt, mára beépült jogszabályainkba, megsértésük szankcionálható, míg mások továbbra is íratlan normák, azonban betartásuk éppen úgy elvárható, mint jogszabályban szereplő társaiké. A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat, ezért fokozottan ügyeljünk a viselkedési normák betartására!

 

A horgász a vizek partján kikapcsolódva, a halfogáson keresztül élményt szerezve, felfrissülve mindig a sportszerű horgászatra, a szabályok betartására, a természeti környezettel való összhangra, és nem mindenáron történő halfogásra törekszik.

 

A horgászok kikapcsolódásának lényege a vizek, partok csendje, nyugalma, felüdülést jelentő természeti környezete és a halfogás élménye. Azért, hogy mindez érvényesülhessen, a horgász kerülje a kiabálást, hangoskodást, a technikai eszközök hangos működtetését és tartózkodjon a másokat megbotránkoztató beszédstílustól, vízpartokra nem illő viselkedéstől, nehogy ezzel mások pihenését, kikapcsolódását megzavarja.

 

A horgász alapvető érdeke a vizek környezetének, természeti értékeinek, halállományának védelme, ezért tekintse kötelezettségének a horgászhelyének tisztán tartását és a vize, egyesülete környezetvédelmi munkájában való részvételt. Mindenkor védje a halak élőhelyét, a vizeket és a vízparti környezetet! A felelős horgász tiszteli a környezetet. Horgászatkor ne hagyjon semmilyen szemetet – beleértve a kopott, levágott damilokat, horgokat (ezek veszélyesek lehetnek másokra és az állatvilágra is) –, csalikat maga után a vízen, a vízparton, a víz környezetében! Soha ne öntsön ki semmilyen szennyezőanyagot se a vízbe, se a talajra! A horgászhelyet tartsa mindig szemétmentesen, és tisztán hagyja hátra! A területről elvitt hulladékot megfelelő módon, az erre a célra kijelölt nyilvános szeméttartókba, konténerekbe vagy az otthoni szemétgyűjtőkbe helyezze el! Minimalizálja a vizek, vízfolyások töltéseinek és partszakaszainak az erózióját, pusztulását! Támogassa a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi törekvéseket! Értesítse a vízhasznosítót (halászati őrt) és az illetékes hatóságot a bekövetkezett környezetkárosodásról, vízszennyezésekről, halbetegségekről!

 

Minden személy, aki horgászik a vizeken, a vízpartokon egyenlő, függetlenül kortól, nemtől, beosztástól, tapasztalattól. Legyen udvarias más horgásztársakkal, tisztelje más horgászok jogait! Tartsa tiszteletben a többi horgász és a szabadban pihenni vágyók jogait! Tisztelje a tulajdonjogokat és ne kövessen el birtokháborítást magánkézben lévő földeken és vizeken!

 

Rendszeresen gyarapítsa horgászati ismereteit és tudását! Folyamatosan keressen új ismereteket és tapasztalatokat! Ossza meg tudását és tapasztalatait másokkal! Részesítse előnyben a sporthorgászatot és mindig tartsa be a horgászrendi előírásokat! Legyen együttműködő és megértő a bennünket képviselő, a közösségi döntést végrehajtó horgászegyesület felé, munkájával, javaslataival segítse az egyesület törekvéseit!

 

A horgászversenyek és a horgász versenysport törekszik a felszerelések, a fogástechnika fejlesztésére az eredményesség és a halat kímélő módszerek kialakítása érdekében. A horgászversenyek mottója: a megfogott hallal való kíméletes bánásmód, a halak biztonságos élve tartása, majd a mérlegelést követő mielőbbi elengedése. A nagy látogatottságú, kedvelt horgászhelyeken a később érkezők mindig úgy helyezkedjenek el, hogy az ott lévőket a horgászásban ne zavarják és a horgászkészség bedobása ne jelentsen másokra balesetveszélyt! Adjon másnak is helyet, teret a horgászathoz! Ne zsúfolódjanak össze, tartsanak kellő távolságot egymástól! Olyan felszerelést használjon, amivel irányítani lehet a halat, és amivel távol tudja tartani a többi horgásztól! Amikor egy szomszédos horgász megakaszt egy halat, és várható, hogy annak kifárasztáshoz az előttünk lévő területre is szükség lesz, akkor vegyük ki a felszerelést a vízből ezzel is segítve a horgásztársat a hal megfogásában. Lehetőleg gyorsan szákolja meg a halat, hogy a többi horgász visszatehesse horgászkészségét a vízbe!

 

A horgászat során becsülje és védje a vízi környezet minden lakóját és mindig kíméletesen bánjon minden hallal! Ha valamely vízszakaszon sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtasson horgászhelyet és szükség szerint módszert! Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva sorozatosan kívülről akad a halba a horog. Szándékosan sohase akasszon halat kívülről, hiszen azt úgyis el kell engednie!

 

Horgászat közben mindig gondolja át, hogy fogásából mennyi halra van szüksége, és csak annyi halat tartson meg, amennyire szüksége van, ne tegye szákba azokat a halakat, amiket nem kíván elvinni, és ne is pocsékolja, ne dobja ki a szemétbe pazarlóan halzsákmányát. A szükségtelen mennyiségű halat és azokat, melyeknek elvitelét az előírások tiltják, a fogást követően nyomban, óvatosan és sértetlenül, nagyon kíméletesen engedje vissza, lehetőség szerint ki se vegye a vízből! Ha kíméletesen visszaengedi a halakat, később újra lehetőség nyílik majd a megfogásukra. Mindig megfelelő módon tárolja a fogott halat! Ne tartsa meg halzsákmányt csak azért, hogy mutogassa, felvágjon vele! A halakat ne tegye ki lassú fulladásnak! A hal megölése mindig legyen gyors és humánus+Tegyen meg mindent a nem honos növények és állatok nemkívánatos terjedésének megakadályozása érdekében! Ismerje meg a nemkívánatos fajokat és segítsen megelőzni elterjedésüket. A haltelepítésekre csak a víz hasznosítójának van joga. Lehetőleg ne használjon olyan élő csalihalat, amely más vízterületről származik, és ne eresszen be a vízbe idegen halfajokat, mivel azok életben maradva elszaporodhatnak horgászvizeinkben. Tegyen meg mindent az invazív, idegen, terjeszkedő halfajok elszaporodásának megelőzése érdekében!

 

A horgász óvja, védi a vizek halállományát és nem irigyli másoktól a halfogás élményét. Tapasztalataival, tanácsaival lehetősége szerint segíti horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett horgászvendégeket, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.

 

A horgász a halászati őrök és más hivatalos személyek által végzett ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak, segítse a halászati őrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért, a vizek halállományának és környezetének védelme érdekében végeznek.

 

Azokat a horgászokat, akik megszegik a jogszabályokat és a helyi előírásokat, erre figyelmeztesse, vagy jelezze a szabálytalanságot a halászati őr, illetve a vízhasznosító részére!

 

A vízparti és nyíltvízi horgászat veszélyforrásokat is rejt, ezek elkerülése és a kulturált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni aszeszes italok fogyasztásától. A sportszerű, etikus horgászok azok, akik mindenkor figyelnek a vizek halállományára, a víz környezetére, természeti értékeire, betartják a jogszabályok és horgászrendi előírásait és a horgászat általános etikai alapelveit.

 

Az egyesületi tagságból eredő jogok és kötelezettségek, a horgászszervezetek szerepe

 

A horgász egyesületek

 

Horgász egyesületek alapműködés szerint elvárható feladatai:

 

- Horgászati feltételek biztosítása, körülmények javítása a tagok számára

 

- Tagsági viszonyok kezelése, érdekvédelem, oktatás, nevelés

 

- Kapcsolattartás a területi szövetséggel

 

- Gyermek- és ifjúsági horgászat népszerűsítése

 

- Egyesületi vagyon kezelése, horgászathoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása

 

Egyesületi tagságból eredő jogok és kötelezettségek

 

Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

 

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

 

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

 

A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

 

Horgászszervezetek

 

A halgazdálkodási törvény értelmében, a horgászszervezeti egyesületi tagság kötelező a horgászok részére a gyermek horgászok (3-14 év) kivételével. A horgászszervezetek elsődleges feladata a horgászok érdekvédelme. A horgász egyesületek szövetségekbe tömörülhetnek - ami nem kötelező jellegű -, melyek közül a legismertebb a Magyar Országos Horgász Szövetség, a MOHOSZ.

 

A HALÁSZATI ŐRZÉS, VALAMINT A HORGÁSZATTAL KAPCSOLATOS HELYSZÍNI HATÓSÁGI ÉS RENDÉSZETI INTÉZKEDÉSEK

 

A halászati őrök feladata

 

A halászati őrök feladata a halászatra jogosult halgazdálkodási terv alapján hasznosított halgazdálkodási vízterületének őrzése, a benne található halállomány, és élőhelyének a védelme.

 

A halászati őr a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról szóló 70/2012. (XII. 14.) BM rendeletben meghatározott formaruhát köteles viselni, a formaruha felsőruházatának bal ujján a halászati őri tevékenység megnevezését tartalmazó jelzést felvarrással, hímzéssel vagy tépőzárral kell rögzítenie. A halászati őri jelvényt a formaruházat felső ruházati viseletelemeinek mellzsebén, bal oldalt a zsebfedő alatt, a rögzítő gombjára gombolva, vagy az annak megfelelő helyre tűzve kell viselnie.

 

A halászati őr kötelezettségei a működési területén

 

- A halászati őr munkavégzése közben köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé,

 

- Intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát felmutatni. Ha a szolgálati igazolványának felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni,

 

- A halászati őr által alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

 

A halászati őr által alkalmazható intézkedések

 

A halászati őr az illetékességi területén jogosult:

 

- azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,

 

- a horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,

 

- a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni,

 

- a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,

 

- a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki

 

- tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik,

- nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,

- kíméleti területen horgászik vagy halászik,

- tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,

- védett hal egyedét kifogja,

- általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy

- a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi.

 

- a törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni,

 

- azt a dolgot, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, a rendőrségnek, a jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti,

 

- a törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát, dolog kiadását megtagadó személyt, valamint ha a tetten ért személy az előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre a rendőrség megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani,

 

- a törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosult annak elkövetésével gyanúsítható személyt, a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltatni,

- a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével - bizonyítékként felhasználható dolog elvétele érdekében – átvizsgálni (ha előállításra is jogosult nem szükséges az érintett beleegyezése),

 

- a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy csomagját és az elkövetéshez használt járművet – a bizonyítékként felhasználható dolgok felkutatása vagy biztosítása érdekében – átvizsgálni.

 

- abban az esetben, ha a halászati őr közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, - és a munkáltató a rendőrséggel együttműködési megállapodást kötött - akkor jogosult a tetten ért személyt bűncselekmény vagy azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul előállítania helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadni. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség segítségét kell kérnie. Az előállítás során az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében testi kényszert, valamint bilincset alkalmazhat. az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de a rendőrséghez történő előállítás során legfeljebb 4 órán át korlátozhatja.

 

Társadalmi halőr fogalma, jogállása

 

A Hhvtv. annak érdekében, hogy a halászati őrzés szélesebb körben megvalósulhasson bevezette a társadalmi halőr intézményét. A társadalmi halőröket a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a halgazdálkodási hatóság bízza meg az illetékességi területén, ha a halászati őrzés és a halállomány védelem biztosítása érdekében indokolt.

 

Társadalmi halőr intézkedési jogosultságai

 

A társadalmi halőr a halászati őrnél szűkebb körű intézkedési jogosultságokkal bír, azonban azokat az alapvető ellenőrzési feladatokat elláthatja, amelyek elégségesek jogsértés esetén a feljelentés elkészítéséhez, így halgazdálkodási hatósági eljárás kezdeményezéséhez. A társadalmi halőr jogosult tehát:

 

- a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és azok átvételére,

 

- halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,

 

- a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén

 

- a hal visszatartására a halászati őr megérkezéséig, vagy

 

- a hal visszaengedésére.

 

- A társadalmi halőr jogosult a fentiekben felsorolt intézkedések keretében a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

 

A halászati igazgatás

 

Az eddig taglalt szabályok és előírások csak akkor tarthatóak be hatásosan, ha mindezen előírásokat egy hatóság felügyeli. A jogszabály ezeket a feladatokat a halgazdálkodási hatóság hatáskörébe utalta. A bevezetőben már kitértünk arra, hogy pontosan milyen hierarchia alapján épül fel a halászati hatóság, milyen szervezet tekintendő első vagy másodfokú halászati hatóságnak, és mely intézmények a felügyeleti szerveik.

 

A halgazdálkodási szabályok és a halgazdálkodással összefüggő állami feladatok végrehajtását a halgazdálkodási hatóság végzi.

 

A halgazdálkodási hatóság alkalmazható jogkövetkezmények

 

A halgazdálkodási hatóság a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:

 

- tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;

 

- megtilthatja gépek, eszközök használatát;

 

- halfogásra alkalmas eszközt lefoglalhat, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos költségére történő megsemmisítését.

 

A halvédelmi bírság

 

A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki

 

- a jogosulatlanul horgászó;

 

- a jogosulatlanul halászó;

 

- a fogási napló vezetését elmulasztó;

 

- a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagy halászó;

 

- a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;

 

- a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlődését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet – ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát –, vadászatot, fürdőzést végző;

 

- a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;

 

- a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;

 

- a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;

 

- az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;

 

- a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;

 

- méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító személlyel szemben;

 

- a vízilétesítmény üzemeltetőjére, ha az a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek ismételt jelleggel nem tesz eleget.

 

A halvédelmi bírság legkisebb összege

 

Eltiltás, horgászjegy visszavonása

 

A halvédelmi bírságnál kell megemlítenünk egy másik szankciót, nevezetesen az állami horgászjegy visszavonását, illetőleg kiváltásától történő eltiltást.

 

Állami horgászjegy nem adható annak a személynek – a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő időtartamra – akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

 

Az állami horgászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől

 

- aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,

 

- akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,

 

- akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,

 

- aki tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

 

tízezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

 

ALAPVETŐ HORGÁSZMÓDSZEREK

 

A Hhvtv. alapján:

 

A horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása.

 

A horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve.

 

A horgászmódszereket a bot, zsinór, csali elhelyezés, felkínálás, bevetés, vezetés, használat stb. alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk.

 

Úszós horgászmódszerek

 

E módszereknél a hal kapását a vízfelszínen látható úszó jelzi, illetve az úszó tartja a vízoszlop kívánt részén a csalit.

 

Spiccbotozás

 

Jellegzetes kezdő, illetve kishal-, csalihalfogó, egyszerű módszer, ugyanakkor gyorsasága miatt kedvelt és eredményes versenymódszer is. A rövidebb botok kis súlya és csekély nyélátmérője miatt a kezdő kisgyermekek is gyakorolhatják. A zsinór egyik vége a bot (3, 4, 5, 6, 7 m hosszú) elkeskenyedő végére, a spiccre van rögzítve, a zsinór másik végén előkén vagy direktbe kötve kisméretű horog található. Az általában könnyű, finom úszót rendszerint néhány darab sörétólom tartja egyensúlyban. A kész szerelék a bothossznál kicsit rövidebb, így kényelmesen használható kishalak horgászatára, mivel a hal súlya alatt meghajló bottal éppen kézhez lehet lendíteni a kisebb halakat. A nagyobbak fárasztása ezzel a felszereléssel már némi gyakorlatot kíván, és azok kiemeléséhez természetesen merítőháló használata is szükséges.

 

Úszózás orsós bottal

 

Horgászat bolognai bottal

 

A bolognai bot jellegzetes, 4-9 m hosszú, karcsú, könnyű, felgyűrűzött és orsóval felszerelt úszós bot. Precíz, egy helyben történő állóvízi horgászathoz vagy folyóvízi úsztatáshoz alkalmazható. Lényeges a bot hossza miatt annak csekély súlya, valamint a finom szerelék (0,12-0,18 mm-es damil).

 

Matchbotos horgászat

 

A matchbot jellemzően 3,6 m és 4,5 m közti hosszban készült vékony, de erős, sűrűn gyűrűzött horgászbot. Nagy távolságú finomszerelékes úszózásra alkalmas, elsősorban állóvízen. Test nélküli (ceruza), vagy testtel rendelkező, illetve önsúlyos úszót lehet vele nagy távolságra eljuttatni. Az önsúlyos úszók egyes típusainak súlya fel-le csavarható lamellákkal változtatható. A szerelék vízbe juttatásakor a közvetlen kontaktus fenntartása érdekében a zsinórt a víz alá kell süllyeszteni.

 

Egyéb klasszikus úszós horgászmódszerek

 

- dévérezés, pontyozás feltolós úszóval, mély vízen

 

- nádi pontyozás felfektetős úszóval, erős szerelékkel, csónakból

 

- rablóhalas horgászat szabadon úsztatott vagy fenékre rögzített úszóval

 

- léki horgászat – ragadozóra, békés halra

- harcsahorgászat felszíni úszóval (stupek, óriásantennás úszó)

 

Rakós botos úszózás

 

A rakós bot több tagból összerakható (nem összetolható), jellemzően 10 m-nél is hosszabb, könnyű bot. A rakós bot külsőleg hasonlít egy merev, erős spiccbothoz, azonban működése és használata egészen más jellegű. A merev bottest önmagában nem lenen alkalmas a halak mozgásának kivédése, ezért a bottest első részeibe finoman előfeszített gumi kerül, a botnál jóval rövidebb szerelék ehhez rögzül. A jelentősen megnyúlni képes gumi segíti a fárasztást. A fárasztás végén a hosszú botot hátrafelé mozgatva és a megfelelő helyen megbontva lehet a botot lerövidíteni, így a teljes botnál jóval rövidebb zsinór és a kinyúló gumi hosszával közel egyező botdarabbal már elvégezhető hal megszákolása is. A hosszú bot hátrafelé mozgatását görgős állványzat segíti. A rakós botozás előnye a nagyon nagy pontosságú etetés, valamint a hosszú ideig és pontosan az etetésen tartható szerelék, ennek megfelelően jellegzetes versenymódszer. A rakós botos technikával meglepően nagy halak is kifoghatók, ezért sokan hobbicélokra is szívesen használják olyan vizeken, ahol gyakoriak az etetéssel partközelbe csalható több kilós halak.

 

Fenekező horgászmódszerek

 

E módszereknél a végszereléket valamilyen nehezékkel a vízfenékre süllyesztjük, a csalit is ott kínáljuk fel, a hal kapását pedig a horgászbot vagy a zsinór, illetve kapásjelző mozgása jelzi. Előnye, hogy jóval nagyobb távolságra, illetve áramló vagy mély víz esetén is könnyebben lehet horgászni aránylag rövidebb botokkal is. Hátránya a kapásjelzésből adódó kisebb érzékenység.

 

Hagyományos fenekező módszerek

 

A súly (ólom, etetőkosár, „tiroli-fa” stb.) segítségével az orsós horgászbottal nagy távolságra bedobható a szerelék, melyen 1-2-3 horog található. A szerelék bejuttatását követően és a zsinór megfeszítése után a zsinórra kapásjelzőt tesznek, vagy a zsinór elektromos kapásjelzőbe kerül. A szerelék fajtájától és a módszertől függően a felcsalizott horog a vízfenéken vagy a felett közvetlenül lebeg.

 

Ilyen hagyományos fenekező módszer:

 

- klasszikus etetőkosaras pontyozás, keszegezés;

 

- klasszikus rablóhalas fenekezés partról;

 

- klasszikus rablóhalas fenekezés csónakból.

 

Bojlizás

 

A módszer nevét a speciális, nagyméretű, nagy energia- és fehérjetartalmú, jellegzetes, eredetileg főzött csali idegen elnevezéséről kapta. Jellemzően nagy halak (ponty, amur) kifogására és gondos bánásmód melletti fényképezést követő visszabocsátására kidolgozott módszer, mely jelenleg is gyorsan fejlődik. Jellemzője az erős, nagy terhelést bíró horgászbot, a nagy kapacitású, jó minőségű orsó, az erős zsinór és a speciális végszerelék. A bojlizást rendszerint többnapos időszakra kiterjedő kampányszerű horgászat formájában űzik, ami során általában etetéssel próbálják a megfelelőnek vélt helyre csalni a nagytestű halakat. Gyakran igény a nagy távolságok elérése, ezért ahol a hasznosító engedi, dobás helyett sokszor inkább behordással (csónakkal, távirányítású etetőhajóval) juttatják be a végszereléket.

 

Feederezés

 

Olyan fenekező módszer, mely során a horog (horgok) ún. feederkosár és/vagy csúszó ólom mellé kerül(nek), és a hal kapását a különböző érzékenységű színes botspiccek megrándulása jelzi. Jellemző az érzékeny, finom zsinór és a speciális végszerelékek, amik még nagyobb távolságok esetén is lehetőséget biztosítanak a halak megfogására. Az érzékeny botspiccek a legkisebb mozdulatra is reagálnak. A feederbotok finom, közepes és kemény kivitelben készülnek, hosszuk általában 3,3 és 4,2 m között mozog. A módszer sajátossága, hogy a botot a vízparttal párhuzamosan helyezik el, hiszen így zár be a bot és a zsinór olyan szöget, ami a jó kapásjelzést segíti. Folyóvizeken – különösen erős sodrásban – inkább meredeken felfelé állított bottal érik el ugyanezt a helyzetet, ami kedvezőbb, mert így kevesebb vízbe kerülő zsinórba fekszik bele az áramlás.

 

Pickerezés

 

A feeder módszerhez teljesen hasonló, de jóval finomabb fenekező módszer, a kapást itt is a finom botspicc megrándulása jelzi. A különbség a pickerbot hosszában (2,1-3 m), lágyabb és rugalmasabb testében, valamint a végszerelékben van. A rugalmasabb bottest a fárasztás során jobban fárasztja a halat, azonban ez a kisebb bothosszal párosulva azt is jelenti, hogy a nagyobb halak jóval kevésbé irányíthatóak. Dobósúlya kisebb, jellemzően 10-40 g, ami a megdobható távolságot és a használható végszerelékeket is behatárolja. Pickerbottal ritkán horgásznak 30-40 méternél messzebb, és gyakori az is, hogy ólomsúly kerül fel nehezéknek, az etetőanyagot pedig külön, etetőcsúzlival juttatják be. Érzékenysége miatt kiváló keszegező módszer, és gyakran jól használható a szeles időjárás miatt problémás úszózás helyett is.

 

Műcsalis horgászatok

 

E módszerek esetében a horgászat során a vízbe juttatott, illetve ott mozgatott műcsali utánozza a hal táplálékát vagy vetélytársát, így kihasználva zsákmányolási vagy territórium-védő ösztönét támadásra készteti a halat.

 

Pergetés

 

Olyan aktív horgászat, mely során a horgász csónakból, partról vagy vízben állva a bedobott műcsalit az orsó segítségével visszafelé húzza és a pergető bottal mozgatja a megfogni kívánt hal vélt vagy tudott tartózkodási helyének közelében. Kiválóan alkalmas ragadozó halak sportszerű horgászatára. Ultra könnyű műfaja (sügér, pisztráng) mellett csuka, süllő és nagyméretű harcsa fogására is alkalmas módszer. A csónakkal végzett műcsali-vontatás a sleppelés.

 

Eszközei:

 

- wobblerek (egy- vagy kétrészes, halat utánzó műcsalik 2 db egy-, két- vagy háromágú horoggal szerelve; van felszínen, vízközt és mélyen járó változat);

 

- twisterek, plasztikhalak (súlyozott horogra húzott, jellegzetes mozgást produkáló lágy PVC formák;

 

- villantók (körforgók vagy támolygók, fémből készült, natúr vagy színezett, hármashoroggal szerelt műcsalik)

 

Műlegyezés

 

Klasszikus, sportszerű horgászati módszer, melynek alkalmazása során a szerelék végén vékonyodó előkére szerelt igen könnyű műlegyet a legyezőbot jellegzetes mozdulataival kidobott nehéz legyezőzsinór juttatja el a kívánt helyre. A jellegzetesen finom, de rugalmas legyezőbot végére kerül a zsinór tárolására szolgáló legyezőorsó. A bot, zsinór, orsó összhangját tekintve különböző erősségű (3-4-5-6-7-8-9 stb. osztályú) készséget lehet összeállítani a vízterület, illtetve a fogható fajok ismeretében. Műlegyező módszerrel nemcsak klasszikus ragadozóhalak vagy pisztrángfélék, hanem a hazai halfauna jelentős része eredményesen horgászható.

 

Módszerei: szárazlegyezés (vízfelszínre eső vagy úszó rovarok utánzatai); nedveslegyezés (vízközt úszó hal- és rovarutánzatok vagy ún. fantázialegyek, streamerek); nimfázás (mederfenéken úszó vagy sodródó ízeltlábú-utánzatok.)

 

ORSZÁGOS HORGÁSZREND

 

Iratok:

 

A horgászati tevékenységet végző személy köteles magánál tartani:

 

Az állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgászfogási naplót, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet és ezeket a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

 

A horgászatra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben a jogosult köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát horgászatra. az állami horgászjegyhez kiadott, fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. Ha határidőn túl, vagy hibásan kitöltött fogási napló leadásával egy időben is kiadható az állami horgászjegy. Ebben az esetben az állami horgászjegy díja a mindenkori díj kétszerese (4000-Ft).

 

A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni, leadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.

 

Gyermek állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.

 

Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászni csak állami horgászjegy birtokában, a hal megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

 

Fogási napló:

 

A horgász fogási napló az azonos sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.

 

A horgászat megkezdésekor a horgász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének. A horgászat vagy a halászat megkezdése előtt a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztér kódját.

 

Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.

 

A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a NÉBIH-nek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét az online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.

 

Felszerelés:

 

Állami felnőtt horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő - egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

 

A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

 

Halak, vízpart:

 

Tilos a megfogott halak kínzása. A meg fogott és ki fogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A ki fogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.

 

Horogra kívülről akadt halat megtartani tilos.

 

A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad.

 

A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stressz hatásokat.

 

Az őshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a vízbe engedni, tilos.

 

Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.

 

November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos. Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások által tiltott halat a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva - haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.

 

Egyes halfajok, fajlagos tilalmi idők, halfajonkénti méretkorlátozás, naponta és évente kifogható összes mennyiségi korlátozás.

 

Fogási méret: A halak oldalán, az orrcsúcstól a farok úszó tövéig mért testhosszúság;

 

Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. a kifogott halat korábban kifogottal kicserélni tilos, a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki.

 

Ifjúsági horgász napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.

 

Ha a horgász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.

 

A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet.

 

Az adott vízterület területi jegye tartalmazza a , jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást, eltérő méretkorlátozást.

 

A mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.

 

Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma.

Magyar név
Fajlagos tilalmi időszak
Kifogható halak mérettartománya
Naponta kifogható darabszám
Csuka02. 01 - 03. 31.
legalább 40 cm
3 db
Balin03. 01 - 04. 30.
legalább 40 cm
3 db
Sügér03. 01 - 04. 30.
minden
Fogassüllő03. 01 - 04. 30.
legalább 30 cm
3 db
Kősüllő03. 01 - 06. 30.
legalább 25 cm
3 db
Garda04. 15 - 05. 31.
legalább 20 cm

Domolykó04. 15 - 05. 31.
legalább 25 cm

Jászkeszeg04. 15 - 05. 31.
legalább 20 cm

Szilvaorrú keszeg04. 15 - 05. 31.
legalább 20 cm

Paduc04. 15 - 05. 31.
legalább 20 cm

Márna04. 15 - 05. 31.
legalább 40 cm
3 db
Ponty05.02. - 05. 31.
legalább 30 cm
3 db
Compó05. 02 - 06. 15.
legalább 25 cm
3 db
Harcsa05. 02 - 06. 15.
legalább 60 cm
3 db
Sebes Pisztráng10. 01 - 03. 31.
legalább 22 cm
3 db